Az úgy volt, hogy én mindig borzongással vegyes csodálkozással szemléltem a borok tudós és szakértő, ámde véleményem szerint kicsit sznob kedvelőit. Persze jómagam is iszom bort, de őszintén szólva azért azonnali orgazmust ritkán (na jó, eddig még sosem) okozott egy poharamba kerülő bor sem. A különbséget a borok között éreztem, de muszáj bevallanom, a dűlő szelektált palackozások megkülönböztetése időnként kifogott rajtam. Ugyanakkor a borok világa persze izgatott, hiszen a bor trendi, meg szexi, meg különben is.
A guruk azt mondják, a sors nem teljesen céltalanul dobálja az utunkba a különböző lehetőségeket. Mindenféle rafinált elképzelése van velük, néha próbára tesz, máskor simán csak segíteni akar. (Néha meg csak nevetni egyet rajtunk, de ez most nem tartozik ide...)
Az esetemben ez azt jelentette – és itt kanyarodunk vissza a bevezetőhöz – hogy vagy két hónapja, egy kiállításmegnyitón az utamba sodort egy lányt, (nevezzük Barbarának, leginkább azért, mert így hívják) aki a borok avatott ismerője, a kiállításmegnyitón is borokat kóstoltatott. A friss ismeretségből aztán barátság lett, majd a sok beszélgetés folyamán szóba került egy közös, borokhoz kapcsolódó vállalkozásféle ötlete is. (BarbWine blog és vlog és insta és facebook néven találkoztok majd vele.) Amihez viszont - bár nyilván nem én leszek a borszakértő a projektben - mégiscsak fel kéne kicsit nőjek a feladathoz, kicsit szakértőbbé kéne váljak.
Ennek egyik lépése, hogy az ember elkezd borokat kóstolni, méghozzá odafigyelve, és lehetőleg avatott útmutatással. Ide tartozik, hogy munkám során persze kóstolok sok italt amúgy is, de ezek zömükben röviditalok, rumok, whiskyk. Itt nagyjából már el is boldogulok, de a borok világa azért más. Szóval, kóstolni kell. Adják erre maguk a most már egyre nagyobb számban nyíló borbárok. De van ezeknél még jobb helyszín, mégpedig a borkóstolók, hiszen ezeken igazán sokféle bort kóstolhatunk, ráadásul - miután csak egy belépőt kell vegyünk - fajlagosan viszonylag kedvező áron. Bónuszként a pincészetek emberei általában nagy kedvvel mesélnek is az italaikról, vélhetően jobban is ismerik a saját portékájuk, mint a vendéglátóhelyek még oly szakavatott személyzete. Mindenféle borkóstolókból ilyenkor gyakorlatilag minden hétre jut egy-kettő, kisebb és nagyobb események is.
Így jutottam (-tunk) el pár napja a Winelovers Wednesday eheti eseményre, ahol a Gellért szálló patinás falai között most épp a Dél-balatoni, balatonboglári borokat kóstolhattuk, vagy 15 pincészet palackozásait. Elvileg egy borbárba mentünk volna, de aztán kiderült, ez a rendezvény épp aznap van, így váltottunk.
Hát, érdemes is volt. Eleve már az meglepett, hogy egy ilyen, azért nem túl nagy területről is ennyi pincészet hoz ilyen sokféle bort. Ráadásul nem is egyformákat. Azt hiszem, volt pár felismerésem, amit később is tudok majd hasznosítani, a végére valami tudás is ragadt rám, de ehhez persze szisztematikusan, rendszerezve kellett kóstolnom. (Ehhez bizony kellett Barbara segítsége, nem hagyta, hogy össze-vissza kóstolgassak, ő alkotta meg a szisztémát.) Közben beszédbe is elegyedtünk a borokat kínáló népekkel, akik meglehetősen különböztek egymástól. Volt aki tényleg magától mesélt a boraikról, - szerintem a kérdéseinkből rögtön levette, kinek milyen szinten kell magyarázzon - volt akit noszogatni kellett, és volt olyan is, aki oda nyilatkozott, hogy hát a borokról mesélni felesleges, az ő borai magukért beszélnek. (Ez igazán remek, különösen, hogy én ugye amúgy főállásban italokról írok. Nem tudom, van-e összefüggés, de nem is ott kóstoltuk az este legjobb borait.)
Egyszóval érdekes volt, eztán bizonyosan többet járok ilyen eseményekre. A nép meglehetősen vegyes, és bár elvileg van valamiféle elegánsabb dress code, de igazából a teljes Village People ruhatár képviseltetve volt, talán az indián törzsfőnök ruházatától eltekintve. (Erről be is ugrottak a régi, vagy 20 éves kaszinós élményeim amikor mi mindig szépen kiöltöztünk, mert hát mégiscsak, aztán a kaszinók (akkoriban Pesten volt vagy 8) meg teli voltak slampos-lazán öltözött népekkel. Hát, a pénz nagy úr...)
A kóstolásokkal viszont tényleg lehet okosodni, különösen, ha van velünk valaki, aki tapasztaltabb, és akinek elmondván épp mit érzünk, mit fedezünk fel az adott pohár italban, tud segíteni, hogy az adott jegyek mit jelentenek, mi utal mondjuk a szőlő fajtájára, vagy épp a készítés módszerére, és persze még millió más körülményre is. Ilyenkor különösen érdekes, ha mondjuk végigkóstoljuk több pincészet ugyanolyan szőlőfajtából készült borát (Barbi ezt kipróbáltatta velem) és magunk fedezzük fel a hasonló jegyeket és azokat is, amelyek nagyon is eltérnek a borokban.
Szóval, én mindenképp azt mondom, borkóstolókra járni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én bizony nem ellenzem.
Az eseményen én nem nagyon fotóztam, de akit érdekel, a Winelovers Facebook oldalán talál egy képgalériát: https://www.facebook.com/pg/winelovers.hu/photos/?tab=album&album_id=1819753168076468
