Egyszer élünk. Még ha elvi síkon teret is adunk a reinkarnáció lehetőségének, nem biztos, hogy következő létformánkban elegendő végtag vagy szájszerv áll rendelkezésre terveink megvalósításához. Amire vágyunk - akár kompromisszumokkal - de igyekezzünk megvalósítani még életünkben, szól az általános jó tanács.

Ne járjunk úgy, mint a nagypapa, kinek halálos ágyát körbeveszi a család. Csak a legkisebb unoka mer rákérdezni az évtizedek óta lebegő dilemmára. Nagypapa! Miért nem vetted meg a literes Dead Head rumot, mikor pedig annyiszor emlegetted? Hát azért mert... - kezdte a bácsi és meghalt.

Pedig a válasz egyszerű. Ez a rum drága és ha mégsem ízlene, az ember teljesen lúzernak érezné magát a felesleges kiadás miatt. Így csak vágy maradt és halogatás. Van azonban egy alternatíva, mikor ugyan magasabb egységáron (a csomagolás költségéből adódóan), de megfizethető egyszeri kiadással - minőségi kompromisszumok nélkül - belekortyolhatunk a felső polcon őrzött prémium italokba.

Az illusztrációk az iDrinks polcain készültek. Készítője ugyan szerénykedik minőségüket illetően, de szerintem rendben vannak. Rámutatnak a hatalmas választékra, mely akkora, hogy nem érdemes kategóriákra osztani vagy megkülönböztetni őket. Ezen a linken lehet barangolni köztük, pálinkapatrontól a két decis Angostúráig: tessék!

Egy mini bár gyűjteménye nem csak az italok aromáinak seregszemléje, hanem a címkék és formák sokszínű kavalkádja is. Vagy kiisszuk belőle tartalmukat és valami színezett folyadékkal pótoljuk, vagy akár hatalmasra hizlaljuk mennyiségüket és reménykedünk, hogy helikoptert vehetünk az árából pár évtized múlva. Ennyivel előremutatóbb például a sportkártya gyűjtésnél. Ki fog emlékezni Dzsudzsákra 30 év múlva, miközben egy most vásárolt „Presidente Marti 15 Years Rum” már 45 éves Presidente Marti lesz? Gondolkodjanak el ezen...

Végül pedig ha elegendő egyforma palackot gyűjtöttünk össze, sakkozhatunk velük.

Kellemes gyűjtögetést!