A kérdés érdekes. Az tudható, hogy Petőfi idejében az ekkor még kutakból vödörrel felhúzott víz még/már nem mindenhol volt iható, legalábbis forralás nélkül. Különösen a városokban volt ez probléma. Tehát, csakúgy mint a korábbi évszázadokban, az alkohol tartalmú italok sokszor alapvető italféleségnek számítottak. És hogy Petőfi mit ivott ezek közül? Amit biztosan tudunk a kortársaktól, hogy nem volt egy nagyivó, de ha valamit, akkor „hazafias” borokat ivott. És rengeteg kávét…
A reformkor itthon is az antialkoholizmus korszaka volt. A felvilágosodás újító, megtisztító hatása abban is megmutatkozott, hogy nem követte a korábbi időszakokban teljesen elfogadott ivászatok gyakorlatát. Az ekkoriban teret nyerő polgárság az individuumot és a józanságot tisztelte, talán ezért is lett kedvelt gyülekezőhelye a világos és tiszta kávéházak világa és nem a homályos ivók mélye.
Az ominózus márciusi reggelen a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalok alighanem csak kávét ittak. Az említett víztisztasági problémák miatt a felforralt vízzel készült kávé és a tea afféle általános vízhelyettesítő ital is volt. Reggelire amúgy sem szokás bort inni. Pedig az is volt számosan, hiszen még a filoxéra előtti időben vagyunk, ekkoriban még a budai hegyek, a Gellért hegy, de még Kőbánya környéke is teli volt szőlővel. Ezekből sok, kifejezetten gyenge, szinte üdítő jellegű fehérbor készült, amit tényleg általánosan fogyasztottak, az alacsony alkoholtartalom miatt a lerészegedés különösebb veszélye nélkül. Ráadásul ekkor már létezett a Jedlik-féle szikvíz is, de a fröccs általános elterjedésére még egy kicsit várni kellett. Volt ugyanakkor már sör is, ráadásul ekkor a sör ellen még nem éltek afféle nemzeti előítéletek. Budapest a reformkorban malomipari központ is lett, és mindenféle gabona óriási mennyiségben állt rendelkezésre. Ekkoriban jellegzetes vállalkozói karrier volt, hogy egy a malomiparban sikeres vállalkozó belefogjon a serfőzésbe is.
Azt tudni lehet, hogy a kor gondolkodói két pártra oszlottak ital szempontjából is. A findzsa- és a meszely párt ült a különböző asztaloknál, előbbi a kávét (ekkoriban még a törökös, nyitott módszerrel főzöttet, amit elkészülte után leszűrtek), utóbbi a bort részesítette előnyben. Nem is igen ültek egy asztalhoz. Petőfi inkább az előbbihez tartozott.
A reformértelmiség tehát nem éppen az ivási, bor- és sörivási szokásairól volt ismert. De azért ők is ittak sört és bort is, csak éppen nem sokat beszéltek róla, nem foglalkoztak vele, víz és üdítők, no meg energiaitalok helyett itták.