Manapság nagyon sokat hallani a különböző ételallergiában, ételérzékenységben szenvedőkről. Ez afféle népbetegséggé vált. Nem tudom, valóban többen vannak-e mint régen (amire nyilván lehet indok az egyre műanyagabb világunk) vagy csak egyszerűen sokkal célzottabban ismerik fel ma már az adott egészségügyi problémákat, mint mondjuk 20-30 éve, amikor az ilyen tüneteket és panaszokat más elnevezéssel illették még. Akárhogy is, akinek nagyon oda kell figyelnie arra, mit ehet, annál nyilván fontos az is, mit iszik.
A különböző ételallergiák közül talán a gluténérzékenység manapság az egyik legnagyobb mumus. A glutén legfőképp a gabonákban érhető tetten, a búza mellett például árpában és rozsban is. (Igen, több más gabonában is, de mi itt italokról írunk, és például a szintén bűnös zabból azért kevés whiskyt főznek.) A glutén az említett gabonák egyik fehérje összetevője, a gliadin. A lisztérzékenység vagy gluténérzékenység tulajdonképpen ezzel a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.
Több helyen is olvastuk mostanában, hogy akik ilyen problémákkal küzdenek, egyáltalán ne igyanak gabonából párolt italokat. Ez ugye vonatkozna gyakorlatilag az összes whiskyre, a vodkák és ginek jó részére, valamint még rengeteg olyan italra (mint például a különböző likőrök), amelyek készítésénél felhasználnak gabonából párolt alapszeszt is.
Meg kell valljuk, minket igen bosszantanak az ilyen megnyilatkozások és vélemények.
Számos kutatás és vizsgálat kimutatta, hogy a gabonapárlatok a desztilláció során gluténtartalmuk jó részét (általában teljes mennyiségét) elveszítik, így gluténmentessé válnak. A lepárlás folyamán a fehérjék nem kerülnek a párlatba.
Ráadásul a vonatkozó egészségügyi állásfoglalások szerint a határérték alatti gluténtartalom (ami 20mg/kg mennyiség vagy annál kevesebb) az esetek túlnyomó többségében nem okoz problémát. Természetesen lehetnek egészen extrém érzékenységű betegek, de ők vélhetően tisztában is vannak ezzel, és figyelnek magukra. A többiek viszont (orvosukkal történt konzultáció után, és persze mértékkel) nyugodtan fogyaszthatnak vodkát, gint vagy épp whiskyt, előbbiből különösen a többször is lepárolt változatokat ajánljuk számukra.
Azt is látjuk, hogy egyre nagyobb számban találhatunk kifejezetten gluténmentes italváltozatokat is a polcokon. Ez véleményünk szerint kizárólag a - szintén gabonából készült - sörök esetében lehet indokolt, hiszen azoknál nincs lepárlás, a többi, lepárolt ital esetében azonban nagyon marketingszaga van a dolognak... Miért ne csináljanak külön termékeket azoknak, akik ezeket hajlandóak megfizetni?
Természetesen a fentiek csak a mi véleményünket tükrözik, a hasonló kérdésekben legjobban tesszük, ha az orvosunkra, vagy egy táplálkozástudományban jártas szakorvosra hallgatunk. Nem butaság kikérni az ő véleményét is. De ha ránk hallgattok, esetleg rögtön visztek is neki egy palackkal kedvenc italotokból, ennek közös kóstolgatása közben talán megengedőbb tanácsokat kaptok.
Utóirat:
A gluténtartalmat egyébként természetesen jogszabályokban is rögzítették, az alábbiak szerint:
- A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.
- A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
- Egyéni tolerancia szinttől függően a „gluténmentes” vagy a „nagyon alacsony glutén tartalmú” termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják - függetlenül az azt esetleg kiegészítő „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” felirat meglététől.
