A legjobb vagy a legfinomabb?
2015. október 25. írta: BAP

A legjobb vagy a legfinomabb?

...de morajlik csöndben a tó vize
eliszunban nincs nyugalom
Petőfi ma vodkát iszik
korty korty után dagad a fájdalom...

Cseke Gábor - Vodka az asztalon

Elavult az a vélekedés, hogy a vodkának íztelennek, szagtalannak és semmitmondónak kell lennie. A most bemutatandó két kedvencünk erre az állításra cáfol rá.

Nézzük az alapokat, mi is az a vodka? Igazából bármilyen cukorban vagy keményítőben gazdag alapanyagból készülhet, de hagyományosan krumpliból, cirokból, rozsból, kukoricából vagy búzából csinálják. Ezektől eltérő módon az 'újhullámos' vodka gyártásba beköltözött a szőlő is... Egy többszörösen lepárolt, kb. 96%-ról visszafokolt (minimum 37,5%-ra), 30 mg/L szárazanyagtartalmú, fehér, égetett szesz. Az első feljegyzést a vodkákról 1174-ről találták és azóta több divaton és egységesítésen esett át a standard.

grey2.png

Elmondhatjuk, hogy a fogyasztók hozzászoktak a kicsit etiles, élesztős, de alapvetően semmit mondó ízekhez, ami általános a piacon kapható, ismertebb 'alap' vodkák esetében. Csúnyán mondva: csak azért lett kitalálva, hogy berúgjunk tőle. És persze, hogy keverjük valamivel.

De hogy ez törvényszerű-e? Most nézzünk kicsit mást:

Mint minden nívós terméknél, úgy itt is igaz, hogy az igazán jó minőség eléréshez az első lépés a minőségi alapanyagok kiválogatása. Ezután jön a gyártás megfelelő színvonala. És mi tagadás, el kell ismernünk, hogy még a legkifinomultabb kóstolók sem tudják teljesen kizárni azt, hogy egy termék hogyan van csomagolva, és milyen körítéssel jelenik meg a piacon. Szóval, a csomagolás és a marketing is fontos szempont.

Tökéletes példa erre az általam (most...) kiválasztott 2 márka:

Grey Goose „A világ legjobb ízü vodkája“ (1996- ) 

A francia gasztronómiát senkinek sem kell bemutatni. Az ételek és borok minősége, a cognac-ok és egyéb kiváló és csodálatos italok, amelyek ezen ország tájairól származnak, sejtetni engedik, hogy ha itt belefognak egy alapvetően „tájidegen“ szesz gyártásába, akkor az is „merveilleux “ lesz. Sidney Frank is így gondolta... Elege lett a vodkákról gondolt begyöpösödött álláspontból és alkotni akart egy igazán finom vodkát az amerikai piacra. Valószínüleg sikerült. Sikerét köszönheti a marketing kampányának és hatalmas részben François Thibault-nak! A francia Maître de Chai felkérése tette az italt olyanná, amiért a világ „legfinomabb“ vodkája címet kiérdemelte.

Magát a búzát, amit használnak Picardy-ban termesztik, és szuperprémium, /A/ kategóriás téli búza, amely az októberi vetés után, legkorábban augusztusban szüretelnek. Az egyedi élesztő kultúra hozzáadása után elkezdődik a fermentáció. Kb. 20 fokos „sör“ készül belőle. Ezután egy 5 lépcsős eljárással lepárolják, és ezután átszálítják Cognac-ba... Onnan származó, többször átszűrt forrásvízzel fokolják be. Azért is fontos a terület talajáról származó forrásvíz, mert nagyon egyedi jelekkel rendelkezik. (Egy korábbi írásunkban erről már szóltunk.)

Ez után következik a palackozás. Kimondottan érdekes a hosszúkás nyak, a füstüveg jelleg, és a háttérben lévő festői táj és a vadludak. A 'termék' minden részletéből sugárzik az odafigyelés és a minőség.

grey.png

Grey Goose Originale

  • Illat: Elegáns és könnyed aromákkal telt.

  • Íz: Ropogós. Ez a gabonavodkákra jellemző jegy. Krémes és édeskés zamattal találkozunk, amely mögűl előbukkan és ott is marad a mandula.

  • Szervírozás: Jól behűtve, vagy jégen, mandulával és/vagy kesudióval tálalva.

(A Grey Goose több változatban is van a piacon, többek között citromos és körtés ízben is.)

A másik bemutatandó vodka a

Belvedere „A világ első luxus vodkája“ (1993- ) 

Honnan máshonnan jöjjön egy kiváló vodka, mint Lengyelország? És miből készüljön? Hát rozsból!

Żyrardów városából származó, lengyel csoda nem vélettlenül került fel a 2013-as legjobb európai vodkák előkelő helyére. A cég (szintén...) az amerikai piacra szánt egy prémium italt, és ezt a titulust el is nyerte szinte a kezdetektől.

Polmos Zyrardów-ban lévő lepárló üzem 1910-óta létezik és vodka gyártására használták. 2001-ben privatizálták az üzemet és a fő tulajdonos a Millenium LLC (Kft.) lett. Hamar, 2002-ben egy luxus termékekkel foglalkozó cég, a LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton szert tett rá, és a prémium szegmens felé történő termékfejlesztés komoly eredményekkel járt. 2005-re a kereslet 100%-al nőtt, és 2010-ben Vodka Master aranyérmet nyert.

2012-ben, egy NAGYON elrontott reklámmal visszább esett a márka hírneve...

Üvege füstös részében cikázó, fehér ágak alatti tisztaságban, rálátást nyerünk a Belwedere (lengyel elnöki palota) képére. Szerintem kiváló stílusu...

belvedere-bottle-rye-21-891x593.png

Belvedere Rye

  • Illat: Lágyan, frissen előtörő vanília. Selymes és krémes.

  • Íz: Roppanósan testes, de nem túlságosan. Pikáns, mégis a vanília itt is elő jön. Lágy mandulás lecsengés

  • Szervírozás: Alaposan behűtve, vagy jégen. Érdekességként fehérborssal megszórt mandulával...

(A Belvedere is több ízben kapható.)

bottle-shot.png

Remélem írásunkkal kedvet adtunk egy versenyeztetéshez. Persze mint akár egy vers elemzése is mást mondat más-más emberrel, úgy ezeknek az italoknak a kóstolásánál való tapasztalatok sem egyenértéküek a mi állításunkal... Döntsük el mi, hogy mit akar a „költő“ mondani...

A bejegyzés trackback címe:

https://aperitif.blog.hu/api/trackback/id/tr228019331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyisztor 2015.10.28. 13:24:48

bocsi, nem állom meg.

„bármilyen cukorban vagy keményítőben gazdag alapanyagból készülhet, de hagyományosan krumpliból, cirokból, rozsból, kukoricából vagy búzából csinálják”
meg céklából, takarmányrépából. Árpából is, csak azt a zavarkeltők whiskynek hívják, mint ahogy a kukoricásat meg whiskeynek. Rozsból meg a hűs-gyönyörű Székelyföldön cudar rozspálinkát.
Osztáp Bender még éjjeliszekrényből is tudott.
A vodka az északi népek fogyasztható töménységű, többé-kevésbé tiszta alkoholja – az élet vize.
A lepárlótechnikák fejlődése eredményezte a folyamatos gyártást, a 96%-os tisztaszeszt, amit hígítanak, ízesítenek.
Mondjuk, a Finnlandia-t, Absolut-ot, Iceberg-et nem. Ők az „ízetlenek, szagtalanok, semmitmondók”. Szerintem van édeskés ízük, alkoholszaguk, berúgni, koktélba kíválók.
A vodkák arisztokratája – szerintem a vodka – búzából készül. A szakaszos – és tökéletlen – lepárlás biztosította a termék jellegzetes aromáját. Amit én a Smirnoff-nál véltem fölfedezni, s megszeretni.
Gondolom, ma ezt is hidegeljárással gyártják.

A vodka 40%-os töménységét Mengyelejevtől eredeztetik.

A nyersanyag fajtájával szemben annak származása-minősége másodlagos. Ezt bizonyítja a Grey Goose sikere. Franciaország éghajlata nem teszi lehetővé jóminőségű búza termelését. Szerencsénkre, így van piaca a kíváló magyar (kanadai, amerikai, kazah, argentín – mindegy, csak száraz legyen a nyár), „javító”-nak nevezett búzának. Amit nálunk Péter-Pálkor aratnak, június-júliusban. A békaevők meg augusztusban szüretelik a szuperprémiumot….
”Kb. 20 fokos „sör” készül”. Gondolom, az elcukrosított búzalé (cukor)20 fokos, a kierjedt „sör” lehet úgy 10 (alkohol)fokos.

Egyik vodkát se érlelik. Kár.

Balandpet 2015.10.28. 19:15:47

Minden szó igaz! ...Minden vélemény más... Köszönöm az értékes plusz információkat.

O.Ádám 2015.11.23. 11:28:48

Azt is érdemes megjegyezni, hogy amit 1174--ben jegyeztek fel (bármi is legyen az), az legfeljebb földrajzi értelemben köthető össze a vodkával – nem nevezték vodkának, nem gabonából készült, nem rektifikálták, nem szűrték. Ez afféle visszamenőleges hagyományépítés, mint amikor Erzsébet királyné rozmaringos borszeszét „az első magyar pálinkaként”, vagy az égetett szesz első ír említését „az első ír whiskyként” emlegetik.

A történelem mai állása szerint a 12. századból Itálián kívül nem is létezik egyértelműen szeszfőzésről szóló feljegyzés. Más kérdés, hogy a nemzeti büszkeség mindent „szeszfőzésnek” nevez ki adott országok történelmében, amibe sikerül azt belelátni, belemagyarázni.

Amit ma vodkaként ismerünk, az a 18. század végén kezdett kialakulni (a faszenes szűrés terjedésével), majd a rektifikáló oszlopok elterjedése után, az 1894-es szabványosításkor lett belőle olyan értelemben vett külön italfajta, amilyennek ma ismerjük. (Ehhez és a sokkal korábban bevezetett 40%-hoz nem volt köze Mengyelejevnek.)

O.Ádám 2015.11.23. 12:02:21

@nyisztor: A vodka érleléséről:
a rektifikált, „üres” alkohol érlelése nem valami hálás. Az érlelés igen nagy részben az olyan kongenerek átalakulásáról szól, amik már jelen vannak a párlatban. Az érlelt vodka problémáját jól illusztrálja, hogy a vele nagyjából megfeleltethető a skót gabonawhisky (grain Scotch whisky; 94–95%-os gabonaszesz legalább 3 év érleléssel) nem éppen népszerű önálló italként. (Helyette kisüsti malátawhisky „felhígítására” használják, ez a blended whisky.)

Persze rétegitalként létezik a sokáig érlelt grain scotch, és léteznek hozzá hasonló túlfinomított érlelt rumok is, de az ízük alapján szerintem kár beléjük az a sok év.

Az érlelést egyik italnál sem azért találták ki, mert kevés volt az íze, hanem mert kimondottan rossz íze volt, és az érlelés részben ki tudja javítani a tökéletlen finomítást (amellett, hogy édes ízeket is adott hozzá). A vodkát pont ezért nem kezdték el érlelni. Ma is ez az érlelés legfőbb szerepe, csak ma már célzottan főznek olyan párlatot, amiből a tervezett érlelés a lehető legjobbat fogja kihozni.

nyisztor 2015.11.24. 19:38:37

O.Ádám · abszint.com 2015.11.23. 11:28:48:

Kr.e. IV. században Arisztotelész édesvizet főzött tengervízből, keletebbre még korábban ismerték a lepárlást. A X. szd-ban arabok Bagdadban gyógyítottak al-kohllal. A mórok a spanyol Jerezben is pároltak szeszt, akkor kozmetikai célokra, utódaiknak később aztán megjött az eszük (sherry). Akkortájt Avignonban, Montpellierben tantárgy volt az alkímia, pároltak is lefele rendesen. S pont a konyak, armanac, calvados földjén ne főztek volna némi jóféle kerítésszaggatót?!
Ez mind jó régen és Itálián kívül történt. És jól le van jegyezve.
Az észak-keleti szlávok eleinte inkább kifagyasztották a víz egy részét a cefréből, növelve annak ütősségét. Hívták, ahogy hívták, inkábbcsak megitták. A XV. szd elején viszont már le is írták a vodkát.
Mengyelejev doktori disszertációját «О соединении спирта с водою» (Szesz és víz elegyítése) címmel írta 1864-ben, benne a 38-40 v/v% ajánlásával. Aztán 1894-ben elnökölte az orosz vodkaügyi bizottságot. Azért talán valami köze csak volt a 40 %-hoz.

nyisztor 2015.11.24. 19:55:18

O.Ádám · abszint.com 2015.11.23. 12:02:21:
"a rektifikált, „üres” alkohol érlelése nem valami hálás. "
Sokmillió liter kommerszviszki (skót meg bourbon) készül így.
"Az érlelés igen nagy részben az olyan kongenerek átalakulásáról szól, amik már jelen vannak a párlatban."
Ha ez igaz lenne, érne az ital a rozsdamentes tartályban, de még az üvegben is. Nem kéne kinlódni sherryshordókkal. hordópörköléssel, barrikolással.
Ittam érlelt vodkát, igen finomnak találtam. Igaz, kétszer olyan idős és fele olyan tömény volt mint az a skót gabonaszesz. Aminek qrvára nem akart megfelelni (bocs).

O.Ádám 2015.11.25. 11:28:30

@nyisztor:
A lepárlást nagyon korán ismerték, de a lepárlás még nem szeszfőzés. A 12. századig sorra csak olyan lepárlókat jegyeztek fel, amikkel nem lehetett szeszt főzni. Az al-kohl egy porállagú szemfesték volt, majd bármilyen finom por, majd a latinban (alcohol) is ezt jelentette, és egészen addig nem jelentett semmiféle alkoholt, amíg Paracelsus „alcool vini”-nek nem nevezte a borpárlatot (16. század). Sajnos még történészeknél is két különböző dolog, hogy mi van lejegyezve és mit sikerül belemagyarázni. Igen, komolyan gondolom, hogy a cognac szülőföldjén a 12. században nem főztek szeszt, ahogyan a mikroprocesszor szülőföldjén sem interneteztek. Egyébként bonyolult téma, tavaly oldalakon át írtam róla: abszint.com/2015/02/09/honnan-nem-ered-a-szeszfozes/

A 40%-os orosz vodka egy 1698-as cári rendeletben jelent meg először, majd 1843-ban lett szabvány, tisztán adózási okokból (Mengyelejev 9 éves). A hidrométer bevezetése előtt valamilyen primitív módszerrel 38 körülire állították be. Vicces fiú lett volna ez a Mengyelejev, hogy így feltalálja a nagy semmit, de a szóban forgó disszertáció semmiféle 38 vagy 40 fokos szeszt nem említ (70% fölötti oldatokról van benne szó, mivel egyáltalán nem italokkal foglalkozott), sőt, Mengyelejev egyetlen munkája sem foglalkozott a vodka hígításával. Az 1894-es vodkabizottsághoz semmi köze nem volt. Ez csak marketing, régen is minden ital eredetmítoszába valamilyen tiszteletre méltó orvost vagy tudóst költöttek bele, ha egy mód volt rá. Jó eséllyel minden egyes ilyen italnál mese, hogy – mai formájukban – tudósember találta volna ki őket.

„Sokmillió liter kommerszviszki (skót meg bourbon) készül így.” – Nem, semelyik olcsó whisky nem érlelt finomszesz. Az olcsó scotch mindig blended whisky, az pedig törvény szerint üsti lepárlású malátawhiskyt is tartalmaz. Grain Scotch whiskyt nem találsz az olcsók között. A bourbon whiskyt törvény szerint tilos 80% fölé finomítani, tehát szintén nem érlelt vodka. Még az olcsó kanadai kanadai whisky is tartalmaz egy kevés „rendes” whiskyt. Elég illusztratív, hogy még a legalsó polcokon sem próbálnak tiszta „érlelt vodkát” eladni.

Rozsdamentes tartályban vagy üvegben nem érik a párlat, mert az acél nem tud érlelési folyamatokat katalizálni (ha érdekel a téma: www.borigo.hu/index.php?cmd=spirituscikk&id=00015 ). Értem, hogy szereted az érlelt finomszeszt, nem vagy vele egészen egyedül, de egyébként nem népszerű (viszont ahogy manapság állnak a dolgok, valamelyik kétségbeesett „innovátor” marketinges biztos kitalálja majd, hogy érlelt vodkát is csinálni kell). Jól értem, 20%-os érlelt vodkát ittál? És tényleg vodka volt, vagy házi gabonapárlat?
süti beállítások módosítása